Összességében az ajtók és ablakok energiatakarékossága főként a szigetelési teljesítményük javulásában tükröződik. Az északi hideg területeken az ajtók és ablakok energiatakarékossága a szigetelésre összpontosít, míg a déli forró nyári és meleg téli területeken a szigetelés a hangsúlyos, míg a forró nyári és hideg téli területeken mind a szigetelést, mind a hőszigetelést figyelembe kell venni. Az ajtók és ablakok hőszigetelő teljesítményének javítása a következő szempontok alapján vizsgálható.

1. Az ajtók és ablakok hőszigetelő teljesítményének erősítése

Ez a dél-kínai meglévő épületekre összpontosít, például a forró nyári és hideg téli területekre, valamint a forró nyári és meleg téli területekre. Az ajtók és ablakok hőszigetelő teljesítménye elsősorban az ajtók és ablakok azon képességére vonatkozik, hogy nyáron blokkolják a napsugárzás hőjét a helyiségbe jutástól. Az ajtók és ablakok hőszigetelő teljesítményét befolyásoló fő tényezők közé tartozik az ajtó- és ablakanyagok hőteljesítménye, a betétanyagok (általában üvegre utalva) és a fotofizikai tulajdonságok. Minél kisebb az ajtó- és ablakkeret anyagának hővezető képessége, annál kisebb az ajtó és az ablak vezetőképessége. Ablakok esetében a különféle speciális hővisszaverő üvegek vagy hővisszaverő fóliák használata jó hatással van, különösen az olyan fényvisszaverő anyagok kiválasztása ideális, amelyek erős infravörös visszaverő képességgel rendelkeznek napfényben, mint például az alacsony sugárzású üveg. Ezen anyagok kiválasztásakor azonban figyelembe kell venni az ablak megvilágítását, és nem szabad a szigetelési teljesítményt az ablak átlátszóságának elvesztésével javítani, különben az energiatakarékos hatás kontraproduktív lesz.

2. Megerősíteni az árnyékolást az ablakokon belül és kívül

Az épületen belüli tervezési követelmények teljesítése érdekében külső napellenzők és árnyékolók hozzáadása, valamint a déli fekvésű erkély hosszának megfelelő növelése mind különleges árnyékoló hatást érhet el. Az ablak belső oldalára fémfóliával bevont hővisszaverő szövetfüggönyt szerelnek fel, amelynek dekoratív hatása van az elülső oldalon, és amely egy körülbelül 50 mm-es rosszul áramló légréteget képez az üveg és a függöny között. Ez jó hővisszaverődést és szigetelő hatást érhet el, de a gyenge közvetlen megvilágítás miatt mozgatható típussá kell tenni. Ezenkívül az ablak belső oldalára speciális hővisszaverő hatású redőnyök felszerelése is különleges szigetelő hatást érhet el.

3. Javítsa az ajtók és ablakok szigetelési teljesítményét

Az épületek külső nyílászáróinak hőszigetelési teljesítményének javítása elsősorban az ajtók és ablakok hőállóságának növelését jelenti. Az egyrétegű üvegezésű ablakok kis hőállósága miatt a belső és külső felületek közötti hőmérsékletkülönbség mindössze 0,4 ℃, ami az egyrétegű ablakok gyenge hőszigetelési teljesítményét eredményezi. A két- vagy többrétegű üvegezés, illetve az üreges üveg használata, kihasználva a levegő közbenső réteg magas hőállóságát, jelentősen javíthatja az ablak hőszigetelési teljesítményét. Ezenkívül az alacsony hővezető képességű ajtó- és ablakkeret-anyagok, például a műanyag és a hőkezelt fém keretanyagok kiválasztása javíthatja a külső ajtók és ablakok hőszigetelési teljesítményét. Általánosságban elmondható, hogy ennek a teljesítménynek a javítása a szigetelési teljesítményt is fokozza.

4. Javítsa az ajtók és ablakok légmentességét

Az ajtók és ablakok légmentességének javítása csökkentheti a hőcsere által generált energiafogyasztást. Jelenleg az épületek külső ajtóinak és ablakainak légmentessége rossz, és a légmentességet tömítőanyagok gyártásával, beépítésével és felhelyezésével kell javítani. Tervezéskor ennek a mutatónak a meghatározása az 1,5-szeres/h higiéniai légcsere arány alapján vehető figyelembe, ami nem feltétlenül követeli meg, hogy az ajtók és ablakok abszolút légmentesek legyenek. Az északi régióban található épületek esetében az ajtók és ablakok légmentességének javítása jelentős hatással van a téli fűtési energiafogyasztás csökkentésére.