Összességében elmondható, hogy a nyílászárók energiatakarékossága elsősorban a szigetelési teljesítményük javításában mutatkozik meg. A nyílászárók energiatakarékossága a hideg területeken északon a szigetelésre helyezi a hangsúlyt, míg délen a forró nyári és meleg téli területeken a szigetelésre helyezik a hangsúlyt, míg a meleg nyári és hideg téli területeken a szigetelésre és a szigetelésre egyaránt gondolni kell. . A nyílászárók hőszigetelési teljesítményének javítása a következő szempontok szerint jöhet szóba.

1.A nyílászárók hőszigetelő képességének erősítése

Ez a dél-kínai meglévő épületekre összpontosít, például a forró nyári és hideg téli területekre, valamint a forró nyári és meleg téli területekre. A nyílászárók hőszigetelő képessége elsősorban az ajtók és ablakok azon képességére utal, hogy nyáron megakadályozzák a napsugárzás hőjének bejutását a helyiségbe. A nyílászárók hőszigetelési teljesítményét befolyásoló fő tényezők közé tartozik az ajtó- és ablakanyagok hőteljesítménye, a betétanyagok (általában az üvegre utalva), valamint a fotofizikai tulajdonságok. Minél kisebb az ajtó- és ablakkeret anyagának hővezető képessége, annál kisebb a nyílászáró vezetőképessége. Ablakok esetében jó hatást fejt ki a különféle speciális hővisszaverő üvegek vagy hővisszaverő fóliák használata, különösen a napfényben erős infravörös visszaverő képességgel rendelkező fényvisszaverő anyagok, például az alacsony sugárzású üvegek kiválasztása az ideális. De ezeknek az anyagoknak a kiválasztásakor figyelembe kell venni az ablak megvilágítását, és nem javítani kell a szigetelési teljesítményt az ablak átlátszóságának elvesztésével, ellenkező esetben az energiatakarékos hatása kontraproduktív lesz.

2. Erősítse meg az árnyékoló intézkedéseket az ablakokon belül és kívül

Az épületen belüli tervezési követelmények teljesítése esetén a külső napernyők, napernyők beépítése, valamint a déli fekvésű erkély megfelelő hosszának megfelelő növelése sajátos árnyékoló hatást fejthet ki. Az ablak belső oldalára fémfóliával bevont hővisszaverő szövetfüggöny van felszerelve, mely elöl dekoratív hatást fejt ki, ami az üveg és a függöny között kb. 50mm-es rosszul áramló légréteget képez. Ezzel jó hővisszaverő és szigetelő hatás érhető el, de a rossz közvetlen megvilágítás miatt mozgatható típust kell készíteni. Ezen túlmenően, ha speciális hővisszaverő hatású redőnyöket szerelnek fel az ablak belső oldalára, akkor is specifikus hőszigetelő hatás érhető el.

3. A nyílászárók szigetelési teljesítményének javítása

Az épületek külső nyílászáróinak szigetelési teljesítményének javítása elsősorban a nyílászárók hőállóságának növelését jelenti. Az egyrétegű üvegablakok kis hőellenállása miatt a belső és külső felületek közötti hőmérsékletkülönbség mindössze 0,4 ℃, ami az egyrétegű ablakok gyenge szigetelési teljesítményét eredményezi. A két- vagy többrétegű üvegablakok, illetve az üreges üvegek alkalmazása, kihasználva a levegő közbenső réteg magas hőellenállását, jelentősen javíthatja az ablak hőszigetelő képességét. Ezen túlmenően az alacsony hővezető képességű ajtó- és ablakkeret anyagok, például a műanyag és a hőkezelt fémkeret anyagok kiválasztása javíthatja a külső nyílászárók szigetelési teljesítményét. Általánosságban elmondható, hogy ennek a teljesítménynek a javítása a szigetelési teljesítményt is javítja.

4. A nyílászárók légtömörségének javítása

A nyílászárók légtömörségének javítása csökkentheti a hőcsere által termelt energiafogyasztást. Jelenleg az épületek külső nyílászáróinak légtömörsége rossz, a tömítőanyagok gyártásától, beépítésétől, beépítésétől a légtömörséget javítani kell. Tervezéskor ennek a mutatónak a meghatározása a 1,5-szeres/óra higiéniai levegőcsere alapján jöhet szóba, amihez nem feltétlenül szükséges a nyílászárók abszolút légtömörsége. Az északi régióban található épületek esetében a nyílászárók légtömörségének javítása jelentős hatással van a téli fűtési energiafogyasztás csökkentésére.